Ha az érvelésnek még egy lépésre van szüksége

Nem. A kör pontjai közötti húrok 1, 2, 4, 8, 16 tartományt adnak, utána 31-et, nem 32-t. Egy minta csak akkor válik szabállyá, ha meg tudja magyarázni, miért kell folytatódnia. Tekintse meg a teljes érvelést.

Minden sor összege 15. A középponton átmenő négy sor összesen 60, és mind a kilenc mezőt lefedik, a középső mezőt négyszer számolva. Így 45 + 3c = 60, és c = 5. Kidolgozott példa.

Visszafelé gondolkodás a játék végétől a kezdete felé. Minden állást nyerőnek vagy veszítőnek jelölünk az éppen lépő játékos szempontjából, majd olyan lépéseket választunk, amelyek veszítő állásokat adnak az ellenfélnek. Próbálja ki a 21 köves játékot.

Nem közvetlenül. A pontszám a területtől függ (területszámításnál pedig a táblán lévő kövektől is). Az elfogásnak akkor van jelentősége, ha megváltoztatja a területet vagy a csoportok biztonságát.

Egy tisztességes pénzérme esetén nem. Minden dobás független, így az esély továbbra is 1/2. Ennek ellenkezőjére számítani a szerencsejátékos tévedése.

Nem. A valószínűségi tartalom oktatási célú. Egyetlen stratégia sem változtatja meg a kereskedelmi szerencsejátékok beépített házelőnyét.

A formátum először 1979-ben jelent meg az Egyesült Államokban, a Dell magazinokban „Number Place” néven, szerzője Howard Garns. A japán Nikoli kiadó népszerűsítette, és 1984-ben nevezte el Szudokunak.

Dokumentált története a 19. század eleji kínai kiadványokkal kezdődik. Az évezredes múltra vonatkozó állításokat források nem támasztják alá.

Geometriai feladatokat tartalmazó fa táblák lógtak japán szentélyekben és templomokban az Edo-korszakban, gyakran amatőrök ajánlásaként. Tovább.

Nem. A legtöbb kidolgozott példa számtant és gondos számlálást igényel. Az, hogy minden lépést leír, fontosabb, mint a korábbi tudás.